A Wiener Werkstätte elfelejtett női tervezői

A bécsi műhelyek a modern design egyik legfontosabb bölcsőjévé váltak Ausztriában. Most végre azokra a nőkre is fény derül, akik ezt a mozgalmat formálták.
Képzeld el, hogy egy korszakos design mozgalom történetének egynegyedét egyszerűen kihagyják a tankönyvekből. Valami ilyesmi történt a bécsi Wiener Werkstätte esetében is. Ez a műhely 1903 és 1932 között működött, és a maga korában forradalmi szemléletet képviselt: a finomművészetet és az iparművészetet egyenrangúnak tekintette. A közel 200 ismert női alkotó nagyjából negyede zsidó származású volt – tervezők, keramikusok, grafikusok, divattervezők – mégsem kerültek bele abba a kánonba, amit ma modernista designnak hívunk.
Hogyan lehet, hogy ekkora hatású alkotók szinte nyomtalanul eltűntek a designtörténetből? A New York-i Jewish Museum "Modernity and Opulence" kiállítása éppen ezt a kérdést teszi fel. A kutatók rámutatnak: a modernista diskurzus sokáig összekapcsolta a nőiességet a kézművességgel és a díszítéssel, majd mindkettőt másodlagosnak bélyegezte. Emellett a náci hatalomátvétel és a holokauszt tovább törölt: több alkotó nem élte túl, mások emigráltak, de karrierjüket már nem tudták újraépíteni.
Ami különösen tanulságos: ezek a nők nem a perifériáról figyelték a mozgalmat, hanem aktívan formálták azt – tervezőként, mecénásként és szalonszervezőként egyaránt. Gondolj bele: ha egy alkotó munkája bekerül egy korabeli bécsi szalonba, ahol az értelmiség és a politika találkozik, az nem mellékszerep. A designtörténet tehát nem objektív tükör – azt tükrözi vissza, amit mi döntünk úgy, hogy megőrzünk.
Ez a cikk összefoglalója. A teljes cikket az eredeti forrásból olvashatod el.
Olvasd el az eredeti cikketForrás: Printmag
Mi az az ABLAK?
A legfrissebb nemzetközi branding és design hírek, magyarra fordítva. Naprakész információk designereknek.
Bővebben


